Becslések szerint 2050-re a Föld lakossága eléri a tízmilliárd főt. Jelenleg közel négymilliárd ember szenved az alultápláltság valamely formájában és kétmilliárdan túlsúlyosak vagy elhízottak. Az éghajlatváltozás miatt új kórokozók és méreganyagok megjelenésével is számolni kell. A szakemberek szerint ezekből következik, hogy a legnagyobb környezetterhelést okozó területeken; az élelmiszertudományban, és -technológiában, -előállításban, valamint a táplálkozástudományban nagy változásnak kell bekövetkeznie. Kutatások igazolják, hogy a jelenlegi formában ezek ökológiailag nem, vagy csak alig lesznek fenntarthatóak hosszútávon. Ezzel párhuzamosan azt is bebizonyították, hogy a jelenlegi nagymértékű húsfogyasztásunk leginkább a vastag-, végbéldaganatok, de a szív-, és érrendszeri betegségek szempontjából is kockázati tényezőnek minősül.
Eddig a természetesség, a funkcionalitás és az egészségmegőrzés voltak a helyes táplálkozás fő szempontjai, mostantól azonban figyelembe kell venni a fenntarthatóságot is. Az ember egészségének megőrzése mellett a környezet védelme, sőt manapság már annak visszaállítása is fontos kell, hogy legyen. Az az étrend tekinthető fenntarthatónak, amelynek viszonylag alacsony a környezeti hatása és az egészség megőrzését is segíti – hangsúlyozta Wolher Veronika, a Budai Egészségközpont dietetikusa a Népszavának.
Több kutatás is azt mutatta, hogy a vörös húsok és a cukor globális átlagfogyasztását jelentősen csökkenteni kellene, miközben a helyi termelőktől származó gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek és a magvak fogyasztását növelni kellene.
Eddig leginkább egészségügyi és etikai megfontolásból kezdtek bele sokan az összefoglaló néven növényi alapú vagy vegetáriánus táplálkozásba, de már ökológiai szempontból is a figyelem középpontjába került például az úgynevezett flexitariánus étrend. Ezek a táplálkozási irányzatok hozzájárulnak az egészségmegőrzéshez, a betegségmegelőzéshez, miközben a Föld egészségének védelmét, illetve helyreállítását is támogatják. Nekünk és a bolygónak is jót tesz, ha a húsok helyett több, bio-öko előállítású növényi terméket fogyasztunk lehetőleg minél kevésbé feldolgozva, természetes formában – mondta a szakember.
A fenntartható életmód viszonylag alacsony terhelést ró a környezetre és képes segíteni az egészség megőrzését. Az egészséges és fenntartható étrend kialakításához olyan, fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok szükségesek, mint az etikus állattartás, a minimálisan feldolgozott, bio, organikus, helyi, vegán, GM-mentes alapanyagok használata. A szállítást, a csomagolást, a hulladékkezelést és –feldolgozást, tehát a teljes élelmiszerláncot érintenie kell a szemléletváltásnak. Olyan folyamatokat, rendszereket kell használni, amelyek óvják a nem megújuló és természeti forrásokat, gazdaságilag hatékonyak, biztonságosak és biztosítják a jövőbeli szükségleteket. Legalább a felére kellene csökkenteni az ételveszteséget, illetve a hulladéknak minél nagyobb mértékben kellene újrahasznosíthatónak lennie – sorolta a dietetikus.
Mit válasszunk?
Nem könnyű ugyanakkor eldönteni, hogy például egy helyi termelőtől származó, nem túl nagy karbonlábnyommal rendelkező, ám nagy zsírtartalmú sertés a jobb választás vagy pedig a több száz kilométerről érkező, így nagy ökológiai terhelést okozó, de sovány csirke szolgálja-e jobban az egészségünket és védi hatékonyabban környezetünket. Az optimális persze az alacsony ökológiai lábnyomú, azaz helyi termelőtől vásárolt alacsony zsírtartalmú szárnyas. De a legjobb az lenne, ha lényegesen kevesebb állati eredetű terméket, főleg húst fogyasztanánk, és sokkal több helyi zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyest és natúr olajos magvakat – hangsúlyozta Wolher Veronika.
10 lépés a magunk és a Föld megmentéséért
Keressük az ellenőrzötten előállított termékeket!
Válasszunk hazai, minél kisebb karbonlábnyommal rendelkező élelmiszert!
Fogyasszunk kevesebb húst és több gyümölcsöt, zöldséget, hüvelyest és natúr magvakat!
Keressük az újrahasznosítható csomagolású termékeket!
Vigyünk magunkkal kulacsot, hogy ne kelljen műanyagpalackos vizet vásárolni!
Csökkentsük az élelmiszer-pazarlást, használjuk kreatívan a maradékot!
Vásárláshoz készítsünk bevásárlólistát, hogy ne csábuljunk el!
Legyen nálunk újrahasznosított, környezetbarát bevásárlószatyor, ne szoruljunk a műanyag használatára!
Nem kell minden akciós terméket megvenni!
Figyeljük a lejárati időket, ne halmozzunk fel élelmiszereket, amelyeket aztán ki kell dobni!